Ladiklaki Kandúr - Rum Tum Tugger
A Ladiklaki kandúr
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám!
Fácánt ha kap, csak fajdpipi kell neki,
Villába rakod, vonít a lakás után,
Ha lakásba teszed, csak a villát kedveli,
Ha van pocok, ő bakegérre vágyna csupán,
De ha van bakegér, csak a pockot kergeti.
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám,
De nincs ok ezért veszekedni semmi,
Mert azt teszi,
Ami jó neki,
S ez esetben mit lehessen tenni?!
A Ladiklaki Kandúr igazi szörnyeteg,
Ha beengedik, inkább kint marad,
És mindig az ajtó túlfelén reked,
Hazaérve hazulról azonnal elszalad,
Szundítani csak fiókok ölén szeret,
De nyivákol, amint odabent ragad.
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám,
De nincs ok ezen keseregni semmi,
Mert azt teszi,
Ami jó neki,
S ez esetben mit lehessen tenni?!
A Ladiklaki Kandúr furcsa, különc alak,
S modortalan irgalmatlanul,
Ha kap egy halat, lakomázna csak,
De ha nincs hal, a nyúlhúsihoz se nyúl.
A tejfel-ebédre kurrog fumigálva,
Csak azt csemegézi, amit maga lel fel,
Ezért nyalakodva nyakig nyal a tálba,
Ha a spájzban a polcon a tejfel.
A Ladiklaki Kandúr kész a cselekre,
A simogatásra viszont alig ád!
De ha varrsz netalán, ödaül az öledbe,
Mert pusztán egyet akar: galibát!
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám,
De nincs ok ezen meditálni semmi,
Mert azt teszi,
Ami jó neki,
S ez esetben mit lehessen tenni?!
/Ford.: Tellér Gyula/
|