|
Csülkecsámpás, a vasúti macska - The Railway Cat
Csülkecsámpás, a vasúti macska
Izgalomtól sistereg, forr 23.11-kor
A sínek között a hangulat:
"Ejnye hol jár Csülkecsámpás, ide gyertya, ide
lámpás!
Nélküle nem indul vonat!"
És fut masiniszta, hordár, állomásfőnök botorkál,
Fűtő, váltóőr kutatja már:
"Hol van Csámpás, ejnye, Csámpás, ilyen fontos
nincsen ám más.
Mert az Éji Gyors miatta áll!"
23.17 már - lám az indító helyén áll,
Minden utas őrült nyugtalan -
S feltűnik most Csülkecsámpás, kényesen helyére
csámpáz:
Szundikált a poggyászkocsiban!
Zöld szeme villan, s lendül a tárcsa,
Jelzi vidáman: "Tiszta az út!"
S éjszaka mélyén északi tájra
Éjjeli Gyorsunk fut, tovafut.
Tudja józan, tudja részeg, hogy a Hálókocsi-Részleg
Gondja Csámpás vállain pihen:
Gépészre és kalauzra gondja van, s nyakát behúzza
Még a fűtő is, ha megjelen.
Folyosókon végigoson, párnáson és fapadoson,
Minden egyes utast megfigyel
- Ez a gondos munka rá vall -: szigorú őrjáratával
A bajt csírájában fojtja el.
Rád néz, s bár szemed se rebben, tudja jól, mi jár
eszedben:
S annyi szent, hogy nincs ínyére épp,
Hogyha lárma zúg, morajlik: így hát hangos szó se
hallik,
Merre Csámpás óvakodva lép.
Orra alá ne törj soha borsot:
Ő nem aféle nyámnyila lény:
Baj sosem éri az éjjeli Gyorsot,
Hogyha a Csámpás áll a helyén.
Ó, mily áldott, drága érzet, ha meglelted kicsi fészked,
És az ajtón ott ragyog neved:
Fülkéd csinos és lakájos, tiszta paplan, tiszta vánkos,
Nem látsz padlóján egy porszemet.
Ég többféle lámpa ottan, ez fénylőn, az tompítottan,
Itt egy gomb, nyomd meg, s szellő legyez,
Ott egy kagyló, furcsa jószág, hogy majd benne
mossad orcád,
S ablak-csukni ott van egy retesz.
Kalauz tekint be éppen, s kérdi meghajolva szépen:
"Reggel kávét óhajt vagy teát?"
Hanem Csámpás áll mögötte - övé volt e kedves
ötlet -,
Csámpás visel gondot itt reád.
És ha kinyúlsz a friss, puha ágyon,
És ha a paplan az álladig ér,
Jó, ugye, várnod: jöjjön az álom,
Tudva, az éjjel nem lesz egér,
Nincs vele gondod, drága barátom,
Mert ez a Csámpás kincseket ér!
Már éjfélre jár az óra, s ő még friss, mert hébe-korba
Felhörpint egy jó erős teát,
Esetleg egy csöppnyi rummal: többet nem időz
bizonnyal,
Csak bolhászkodik, s már megy tovább.
Te aludtál, mint a bunda, ám megérkezvén Devonba
Ő az állomáson őrködött:
Te hortyogtál, mint a medve, így befutva Holyheadbe
Nem láthattad tisztelegni őt.
De láttad, elérve Kentbe, hogy a rendőrt odaintve
Jelentette:" Csend és rend van itt!"
És mikor hajnalra végre megérkeztek
Gallowgate-be,
Csülkecsámpás ott áll s lesegít.
Búcsúra lendül kunkori farka,
Mintha kiáltana:"Jól utazott?
Szálljon akármikor Éjjeli Gyorsra,
Bizhat: a Csámpást megleli ott!"
/Ford.: Tótfalusi István/
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
